Célzott terápiás lehetőségek szisztémás lupus erythematosusban
Dr. Horváth Ágnes
A szisztémás lupus erythematosus egy ritka, szisztémás autoimmun betegség, mely rendkívül változatos tünetekkel jelentkezhet, szinte minden szervrendszer érintett lehet a betegség lefolyása során. A diagnózis felállítása gyakran hónapokat, éveket késhet a betegeknél, ami akár nem visszafordítható szervi károsodások kialakulását vonhatja maga után. A betegek kezelését egyénre szabva, a társszakmák együttműködésével kell meghatározni, a betegek rendszerest kontrollt igényelnek.
A nem gyógyszeres kezelés (fényvédelem, dohányzás elhagyása, kiegyensúlyozott étrend, rendszeres testmozgás) mellett a gyógyszeres kezelést minden esetben a szervi érintettség típusának és súlyosságának megfelelően és a társuló betegségek fényében kell meghatározni a beteggel egyetértésben.
Az utóbbi években a betegség kialakulásában szerepet játszó folyamatok mind pontosabb megismerésével, egyre több terápiás lehetőség nyílt meg a betegek kezelésével kapcsolatosan. Míg régen a kezelés pillérét a szteroidok jelentették, az újabb gyógyszerek megjelenésével manapság minél alacsonyabb szteroid dózisra és a szteroid minél korábbi elhagyására törekszünk a mellékhatások ( magas vérnyomás, cukorbetegség, csontritkulás, szürkehályog, izomgyengeség, elvékonyodott bőr, elhízás) elkerülése végett. A betegség egyik „bázisterápiáját” az antimaláriás szerek jelentik, ellenjavallat hiányában ezt minden betegnél alkalmazzuk, mivel csökkentik a betegség fellángolásainak számát, stabilizálják a betegséget.
A szteroidok dózisának csökkentését az immunrendszer kóros aktivációját elnyomó, úgynevezett immunszuppresszív, betegségmódosító gyógyszerek bevezetésével tudjuk elérni. Ezek lehetnek hagyományos betegségmódosító szerek (methotrexat, azathioprin, mycophenolat mofetil), melyek tapasztalati úton kerültek be a lehetséges terápiák közé, illetve a direkten erre a célra kifejlesztett célzott kezelések. A betegség hátterében zajló immunológiai eltérések nagyon összetettek, aminek az összes elemét mai napig sem ismerjük, de azonosításra került számos olyan gyulladásban résztvevő molekula és sejt, melyek gátlásával célzottan tudjuk csökkenteni az autoimmun gyulladást. Jelenleg a célzott, biológiai kezelés az egyik leghatékonyabb kezelési mód az autoimmun gyulladásos betegségekben, melynek során az élő szervezetekből, különböző géntechnológiai módszerek felhasználásával, mérnöki pontossággal megtervezett fehérjéket állítanak elő. Ilyen célzott kezelés az immunrendszerben fontos feladatot ellátó B-sejtek túlélését gátló belimumab, illetve a gyulladásban fontos szerepet betöltő 1-es típusú interferont (a szervezetben a sejtek és szövetek károsításáért felelős egyik molekula) gátló anifrolumab. A fentebb említett terápiákra nem reagáló esetekben szintén a B-sejteket gátló rituximab adására is szükség lehet. Ezen célzott terápiák csökkentik a szteroid igényt a betegeknél, alkalmazásuk mellett csökken a betegség aktivitása és a fellángolások száma, ezáltal mérsékelve a szervi károsodások kialakulását. Az anifrolumabot 2021-ben első biológiai szerként fogadták be a szisztémás lupus erythematosus kezelésére és a legújabb 2023-as terápiás ajánlás szerint, megfelelő indikációban, akár előzetes hagyományos betegségmódosító kezelés nélkül is ajánlott az alkalmazása. Az anifrolumab alkalmazására elsősorban ízületi és bőrtünetekkel járó, közepesen súlyos – súlyos formában kerül sor, de folynak a vizsgálatok veseérintettséggel járó forma esetében is. A gyógyszer gyorsan, hetek alatt kifejti a hatását, adása mellett a betegség aktivitása csökken, a betegek életminősége jelentősen javul, a szteroid dózisa sikeresen csökkenthető. Az egyre bővülő tapasztalatok alapján a betegek jól tolerálják a négyhetente egyszer vénás infúzió formában alkalmazott kezelést, mellékhatások előfordulásával ritkán találkozunk, melyek általában enyhe lefolyásúak. Tekintettel arra, hogy ezek a gyógyszerek az immunrendszer elnyomása révén hatnak, mellékhatásként leginkább a fertőzésekre való fokozott fogékonyság emelhető ki, így alkalmazásuk előtt – a rizikó csökkentése érdekében – ajánlott a megfelelő vakcináció alkalmazása.
A betegség hátterének mélyebb megismerésével a jövőben újabb célzott terápiás lehetőségek várhatóak, melyekkel a betegek életkilátásai és életminősége is jelentősen javítható.
Lezárás dátuma: 2023. 12. 01
HU-8184
A cikk az AstraZeneca támogatásával jött létre.