A szisztémás lupus erythematosus (SLE) mozgásszervi panaszai, tünetei és ezek kezelési lehetőségei
Dr. Lányi Éva
A szisztémás lupus erythematosus, röviden lupus igen sokszínű panasszal, tünettel kezdődő betegség. A tünetek a betegség során hullámzóak és változóak. Sok szervet, szervrendszert érinthet a betegség. A mozgásszervi elváltozások a betegek 85-95%-ban jelentkeznek. Gyakran a betegség első, induló panasza mozgásszervi. A betegek a kéz és láb kis ízületeinek fájdalmáról, merevségéről és duzzanatairól panaszkodnak. A duzzanatok időben más-más kis ízületeken jelennek meg.
A kézfunkció hirtelen sokat romlik, nem tudnak könnyebb tárgyakat sem megfogni, sem megtartani, a tárgyak gyakran kiesnek a kezeikből. A láb kis ízületein jelentkező fájdalom, merevség, duzzanat járásnehezítettséghez vezet. A kis ízületekben zajló gyulladás ún. nem – erozív ízületi gyulladás. Ez azt jelenti, hogy röntgen vagy egyéb képalkotó vizsgálattal az ízületet érintő gyulladás nem okoz a csontokon látható „kirágottságot”, ellentétben más gyulladásos reumatológiai betegséggel.
Az ízületekben felszaporodó gyulladásos szövet ízületi deformációkat okoz az esetek 5-10%-ban (Jaccoud arthropathia). Igen ritkán, minimális 2-5%-ban a képalkotó vizsgálatokkal az ízületi csontok „kirágottsága”, eroziója igazolható. Ezt a képet „rhupus”- nak nevezik. A kéz és láb kis ízületeken kívül gyakran érintettek a csuklók, térdek is. Ritkán észleljük az ízületek hipermobilitását, amikor is a kis ízületek túlságosan mozgékonyak, ilyenkor fájdalom, ízületi gyengeség és nagyon ritkán az ízületi felszínek egymáson való elcsúszása alakulhat ki.
A csípő ízületekben a gyulladás és egyes gyógyszerek (kortikoszteroid) hatásának következtében a combfej egy részének elhalása jöhet létre. Ennek tünete a járáskor, mozgatáskor jelentkező csípőfájdalom. A járáshoz átmenetileg használt segédeszköz (pl. könyökmankó) képes jelentősen csökkenteni az ízületre jutó nyomóerőt és ezzel mérsékli a kialakuló károsodást. Igen súlyos, előrehaladott állapotban csípő prothesis behelyezése jön szóba. Szintén a gyulladás és a hormonháztartás megváltozásának következtében csontritkulás alakulhat ki, amit egyes gyógyszerek (kortikoszteroid) tovább fokozhatnak. Kezdetben pihenésre enyhülő hátfájdalmat panaszolnak a betegek. A csonttörési hajlam fokozódik. A csontritkulás megelőzésére rendszeresen kell kalciumot és Vitamin D-t szedni, illetve a rendszeres mozgás, gerincstabilizáló torna végzése óriási jelentőséggel bír.
A lupust gyakran kíséri izomfájdalom, izomgyengeség. Az ízületi terhelés megváltozása miatt egyes izmok sorvadnak. Ennek megakadályozása csak is a rendszeres tornával lehetséges. A krónikus fájdalom, a betegség lelki terhei ún. fibromyalgiához vezetnek. Amit a központi idegrendszerben a fájdalom kontrolljának idegi felborulása okoz. Az izomzatban fájdalmas, nyomásérzékeny izomcsomók alakulnak ki, amik fenntartanak egy krónikus fájdalom szindrómát. A fenti mozgásszervi elváltozások kezelése szükséges, hiszen a beteg életminőségét mozgástartománya igen jelentősen befolyásolja.
Mit tanácsolunk betegeinknek?
Testsúlykontrollt, rendszeres gyógytornát, mozgást, alkalmanként fizioterápiás kezeléseket, ha szükséges, akkor segédeszközök (könyökmankó, ízületi rögzítők stb.) használatát, kalcium és Vitamin-D pótlást.
Az ízületi panaszokat az alapbetegséggel együtt kell kezelni. A gyógyszeres terápia folyamatosságát biztosítani kell, ehhez szükséges a beteg rendszeres szakorvosi kontrollja és együttműködése is. Jelenleg a gyógyszeres terápia lépcsőzetes, a betegség súlyossága, a szervi érintettségek határozzák meg. A cél a gyulladás drasztikus csökkentése, a szervi károsodások megakadályozása. A gyógyszeres terápiát ún. betegségmódosító szerek (DMARD), a változó dózisban adott szteroid és az ún. célzott terápiák (biológiai terápia) alkotják. Ezek kombinációja határozza meg, egyénre szabottan a terápiát. A betegeket ún. célérték szerint kezeljük, ez azt jelenti, hogy a lehető, legkisebb aktivitás, illetve a betegség inaktívvá válása a cél. A célzott terápia adása lehetővé teszi, hogy a betegség aktivitását, a szedett szteroid dózisát csökkentsük, a deformitásokat megelőzzük. Ilyen célzott terápia pl. az anifrolumab, ami nem csak a szteroid spórolást esetleg teljes elhagyást teszi lehetővé, hanem az elvégzett nemzetközi és hazai klinikai vizsgálatokban kimutathatóan jelentősen csökkenti az ízületi fájdalmakat, panaszokat.
A betegre szabott terápia a cél, mert akkor lehet a legoptimálisabban kezelni a betegséget, megakadályozni a szöveti károsodást, megelőzni a deformitásokat. A hatásos kezelés alapfeltétele a minél korábbi diagnózis felállítása és a minél korábbi célzott kezelés bevezetése.
A cikk az AstraZeneca támogatásával jött létre.
HU-9567 Lezárás dátuma: 2024.10.07.